A mai nap első felét a Rovaniemitől körülbelül 80 km-re fekvő Rauna vadaspark meglátogatására szántuk. A park 1983-ban nyílt meg és nagyjából 10 évig a világ legészakabban fekvő állatkertjének számított, azonban a Norvégok az országuk elhelyezkedéséből fakadó előnyüket kihasználva azóta elorozták ezt a címet a finnektől.
A Ranua állatkert felépítésének ötlete még 1979-ben született meg a városka polgármesterének a fejében, hogy fellendítse a turizmust a környéken, ezzel is elősegítve a települése fejlődését. A parkot 1982-ben kezdték építeni és szó szerint, az itt élő közösségekre jellemzően az egész város kivette a részét belőle. Manapság annyira nagy nemzetközi népszerűségnek örvend az állatkert, hogy a téli szezonban szinte a teljes látogatói kör Finnországon kívülről érkező turistákból áll. Maga a park, ami Rauna városához tartozik egy klasszikus finn erdőben található. Az országnak ezen a részén egyébként nem ritka az 1 fő/négyzetkilométeres népsűrűség sem. Ezt tapasztaltuk mi is útközben, hogy a házak 2-3 fős csoportokban de igen csak elszórtan helyezkednek el a környéken.
Rauna Zoo
Az állatkert egy körülbelül 2 km hosszú körtúra keretein belül a finn és a sarkvidéki faunát hivatott bemutatni, a túra során nagyjából 50 állatfajjal találkozhatunk. Az időjárással talán egy kicsit szerencsénk volt, mert ma melegedni kezdett az idő és napközben csak mínusz 10-11 fokot mutatott a hőmérő, de higgyétek el a mínusz 16-18 fokok után ma igazán kellemes volt ilyen sok időt egyhuzamban kint tölteni. Az állatok szempontjából már kevésbé voltunk szerencsések, mert a hideg és a jelentős havazások miatt csak az állatok fele volt nagyjából látható és még azoknak egy része is behúzódott.
Hóbagoly
Winter wonderland
Az állatok kifutói szép tágasak, az időjárási viszonyok is lehetővé teszik, hogy a legtermészetesebb környezetet tudják számukra biztosítani, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az állatok a természetes ritmusukat követve élhetik itt az életüket. Az egész területet egy kijelölt útvonalon lehet körbe járni. Azokon a részeken, ahol a nagy ragadozó fajok vannak ott nagyon ötletes felüljárókon és hidakon vezet keresztül az út. Sajnos a medve szekció a téli hibernáció miatt eléggé foghíjas volt. :) Az állatkert kiemelt küldetése az is, hogy otthont biztosítson a természetben bármilyen okból megsérült állatoknak (rénszarvas fajok, különböző madarak), akiket hosszabb rövidebb rehabilitáció után megpróbálnak visszatelepíteni a vadonba.
Hóbagoly
Szürke farkas
Keleti pézsmatulok
Azért láttunk pár érdekességet, például én még soha nem láttam igazi hódot ezelőtt, ezek az állatok Észak-Amerikán kívül Finnországban is nagy számban élnek. Ahogy most találkoztam először jávorszarvassal is. A jávorszarvas a legnagyobb testű vadállat Finnországban, sőt a legnagyobb szarvasféle az egész világon. Testhossza a 290 cm-t, marmagasságuk a 200 cm-t, testsúlyuk pedig a fél tonnát is elérheti. Emiatt a finn jogosítvány megszerzésének keretén belül külön tananyag a jávorszarvas balesetek elkerülése. Jávorszarvassal csak az állatkertben találkoztunk szerencsére, de út közben több rénszarvast is láttunk az út szélén a havat túrni táplálék után.
Jávorszarvas!
Winter wonderland
Csodálatos utak a kifutók között
Az állatkertben eltöltött körülbelül két és fél óra után úgy döntöttük, hogy ebédelni még vissza megyünk Santa Claus Village-be, mert még egy kicsit szerettük volna kiélvezni a hely különleges hangulatát mielőtt holnap visszamegyünk Helsinkibe. Miután tegnap este egy rénszarvas burgert kóstoltunk, ma úgy döntöttük, hogy a lappföldön nagy népszerűségnek örvendő hagyományos rénszarvas húsgolyót is kipróbáljuk ebédre. Az IKEA globális elterjedése óta tudjuk, hogy az északi országok mindegyikének meg van a saját verziója a húsgolyóra. A húsgombócokra vonatkozó első írásos utalások 1700 körül XII. Károly svéd királyhoz köthetők. Hasonlóan az általunk is ismert verzióhoz ezt is krumplipürével, egy fajta barna a mártással és tőzegáfonyával szolgálják fel. A rénszarvas hús egyébként nagyon ízletes, nem száraz, nem zsíros, ízeiben valahol a marha és a nálunk is ismert szarvas húsa között helyezkedik el. Az utolsó esténket pedig a város talán legautentikusabb éttermében töltöttük, a Nili étterembe, ahol tipikus lapp ételekkel várják a vendégeket. Itt még búcsúzásképp megkóstoltuk a medve húslevest és a rénszarvas steaket is.
Nili étterem
Az utóbbi napokban újra és újra és újra szerelembe estünk Lappföld téli mesevilágával, ami abszolút visszaidézte azokat az igazi, szép, havas teleket, melyeket még gyerekkorunkban éltünk meg, amikre ma már maximum csak a fényképekről emlékszünk és amiket a klímaváltozás miatt, sajnos, mifelénk már nem igazán lehet tapasztalni. Ma az autóban azt is kimertük mondani, hogy ez az egész akkor is megérte volna, ha a csodálatos tájon kívül semmi mást nem láttunk volna.
Csoda táj
Winter wonderland
Holnap délelőtt sajnos el kell búcsúznunk Rovainemitől, mert vár minket Helsinki!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
