Az északi fény, vagy Aurora Borealis egy csodálatos természeti jelenség, ami sokak bakancslistáján szerepel – köztük az enyémen is. Amikor tavaly kiderült, hogy decemberben Tromsøbe utazunk, meglehetősen nagy lelkesedéssel - már-már fanatizmussal - álltam neki a készülődésnek: ezt a sok-sok hasznos, inkább csak külföldi oldalakon található információt szeretném ebben a posztban megosztani Veletek, a boldogsággal együtt, hogy decemberben két napon mi is találkozhattunk ezzel a gyönyörű jelenséggel Norvégiában.
Hogyan alakul ki a sarki fény?
A sarki fény az északi és a déli sarkkör közelében kialakuló zöldes, lilás, pirosas színekben játszó elképesztő fényjelenség. A napkitörések által kialakuló napszelek találkoznak a Föld elektromágneses mezőjével, s attól függően, hogy milyen molekulák milyen magasságban és sebességgel ütköznek, láthatunk zöldes, sárgás, lilás vagy akár pirosas fényjelenséget is.
Mitől függ az, hogy látható-e a fény?
Az Aurora intenzitása függ a helyszíntől és az időponttól, ezekre hamarosan bővebben kitérek. A jelenség, ahogy korábban írtam, a napkitörések és napszelek miatt alakul ki, így természetesen ezek jelenléte is lényeges szempont. Ezek intenzitását az ún. KP index jelzi: 1-9 között skálázzák az adott napi aktivitást, amiből következtetni lehet arra, hogy látszik-e majd sarki fény az adott régióban. Értelemszerűen magasabb szám szebb jelenséget és nagyobb esélyt tesz valószínűvé, illetve több helyen (délebbre) is látszik; mindazonáltal ez egy bizonytalanabb műfaj az időjóslásnál is, így nem érdemes készpénznek venni az előrejelzéseket.
Rengeteg applikáció és honlap van, amin figyelheted az előrejelzéseket, ilyen az Aurora vagy a NorthernLights Aurora Alert is, de mindegyik a Space Weather Prediction Center honlapjáról kapja az adatokat, így én például onnan szerzek első kézből információt. Mindemellett az Aurora elég király app, nekem ez volt a kedvencem: itt a várost beállítva naprakész adatokat kapsz az aktivitásról és a felhőhelyzetről is, illetve szól is, ha kedvezőek a feltételek.
Ahhoz, hogy láthasd ezt a csodát, természetesen tiszta idő is kell, s Északon ez az egyik legtrükkösebb szempont. A felhők, főleg a városok felett gyakran eltakarják a fényt, érdemes tehát autót bérelni és a felhőtérképet figyelve olyan helyet keresni, ahol tiszta az ég, vagy befizetni egy túrára, ahol busszal, kisbusszal a helyi profi vadászok segítségével indulhatsz a keresésnek.
A telihold nem zavar be egyáltalán, annál inkább a felhők és a fényszennyezés, így a fizetett túrák során is olyan helyet próbál keresni a guide, ahol mindkettő elkerülhető; ha ehhez 2 órát kell buszozni a finn határhoz, akkor ezt teszik. Ha egyedül indulsz útnak, akkor a felhőképet érdemes böngészni, s olyan helyet keresni a vadászathoz, ahol tisztább az égbolt.
Hol látható?
Hogy az Aurora hol válik láthatóvá nagyon sok mindentől függ. Minél északabbra keresi az ember, annál valószínűbb, hogy szerencsével jár, így elsősorban Kanada, Izland, Észak-Finnország, Észak-Norvégia illetve Szibéria egyes területi azok, ahol jó eséllyel találkozni fogsz ezzel a jelenséggel.
Az én ajánlásom ezek közül elsősorban Norvégia, ezen belül Tromsø, Alta, Lakselv vagy például a Lofoten szigetek azok a területek, ahol szinte biztosan sikerrel jársz. Finnországban szintén számos város van, ahol van esélyed látni a fényt, ilyen Rovaniemi, Luosto vagy Pyhä.
Mikor látható?
Általánosságban azt szokták mondani, hogy a november-márciusi időszak számít a sarki fény szezonjának, a legmagasabb aktivitás inkább e két, szezon-határoló hónapban figyelhető meg. Ez persze átlagosan van így, simán előfordulhat, hogy egy decemberi napon mérnek extrém magas aktivitást: ezt elég nehéz kiszámítani. Viszont ami fontos szempont még, hogy november közepétől január közepéig tart északon az úgynevezett „Polar Nights”, ilyenkor ebben a régióban egyáltalán nem kel fel nap, a sötét pedig kedvez az Aurora láthatóságának.
A sarki fény rendelkezik egy kb 11 éves ciklussal is, utoljára 2015 környékén volt maximumpont, ekkor gyönyörű fényjelenségeket lehetett megfigyelni. 2019 és 2020 éppenséggel a ciklus minimumpontján van, így habár északon jó eséllyel találkozol a fénnyel, ez picivel gyengébb lesz, inkább világos zöldes, szürkés színű, így ha igazán biztosra akarsz menni a sokszínű táncoló fényeket illetően, 2025 körülre érdemes beütemezned a túrát.
Mivel a Sarki Fény intenzitása a napkitörések intenzitásától függ, logikus, hogy a nap állásától függően is mutat ciklicitást az erőssége. Körülbelül 27 naponta mutat a nap ugyan azon oldala a föld felé, ebből szokták számolni a 27 napos előrejelzést. Ha egy adott napon nagyobb volt az aktivitás, magas az esélye, hogy 27 nap múlva is hasonlóan intenzív lesz a jelenség. A napszél különben 1-3 nap alatt jut el hozzánk, ez alapján kalkulálható például a 72 órás előrejelzés.
Egy napon belül amúgy elvben este 10 és hajnali 2 között a legnagyobb az esemény valószínűsége, de ez nem jelenti azt, hogy este 6-tól már nem érdemes nyitva tartani a szemedet. A legtöbb fizetős túra is este 7 körül indul, és 6-7 órát vesz igénybe. Mindazonáltal mi láttunk gyönyörű sarki fényt este 8-kor és 11-kor is, így biztosra ezt sem lehet kiszámolni, érdemes tehát folyamatosan figyelgetni az eget.
Mennyire megbízható az előrejelzés?
A helyiek erre azt mondanák, hogy semennyire, mivel alacsony KP indexű napon is bőven láttak már csodásan táncoló színes fényt, s hasonlóan, nagyon jó előrejelzések esetén sem biztos, hogy meglep a jelenség. Nem kell aggódni tehát, ha az utazásod időpontjára kevésbé pozitív az előrejelzés: mindenképpen érdemes megpróbálni levadászni ezt a gyönyörű jelenséget, mert sose lehet tudni, hogy éppen hol és milyen erősen bukkan fel. Mi is pontosan ezt tapasztaltuk: volt napunk, amikor 4,67-es kp index mellett csak rövid ideig tartó halvány sugarakat láttunk, míg két nap múlva 2-es index mellett életünk legszebb, táncoló fényjelenségét figyelhettük meg majdnem másfél órán keresztül.
Hogyan fotózhatom le a fényt?
Ami a kamerabeállításokat illeti: 1000 körüli ISO, 10 mp körüli záridő és 5.3-as f értékkel én gyönyörű képeket csináltam; mindemellett ezzel érdemes játszani, az f nyugodtan mehet lejjebb is, a záridő meg feljebb, illetve alapvetés a tripod (mert a kezed biztosan remeg annyit a hosszú záridő alatt, hogy elmosódjon teljesen a kép) és a pótakksi (mert a mínusz fokokat semmilyen elektronika nem tolerálja jól). Erre amúgy mind telefon, mind akksi esetében jó megoldás, ha beteszed az kabátod alá az alkarodhoz, ott gyorsan felmelegszik és újra használható lesz.
A legújabb okostelefonok is egészen szép képeket lőttek; az iPhone 11, a Pixel 2 és az utolsó Samsung Galaxy jól szerepelt a velünk levő emberkéknél. (Léteznek külön applikációk is a nem ennyire ügyes telefonok számára, de ezek nekem nemigen jöttek be.)
Elméletileg valamilyen módon videózható is a jelenség, nekünk ez azonban nem sikerült, így tanácsot sem tudok a mikéntjében adni.
Remélem, ezek alapján Te is sikerrel fogsz járni a vadászatban: szerintem ez egy igazi csodaélmény, így ha tudod, mindenképpen ütemezd be az északi túrát valamikor. Ha esetleg kíváncsi vagy, hogy mi miket csináltunk Tromsøben, napi bontásban itt találod a beszámolókat:
1. nap: Utazás és sarki fény vadászat
2. nap: Sommarøya, Hillesøya, Fjellheisen, Belváros
3. nap: Skjervøy, Bálnák, Lavvu, Sarki fény
4. nap: Polaria, Sarki fény-túra
5. nap: Vulkana Spa, Husky-túra
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
